INFINITUS
Az energia nem vész el!
A vaszati szó jelentése
A vaszati szó kettős jelentéstartammal bír.
1. A vaszati 3 rendszerre épül, amely négy-négy szabályt tartalmaz.
Maga a vaszati szó mindegyik szótagja egy-egy rendszert foglal magába. Megmutatja, hogy milyen hatások érik otthonunkat.
VA - az energetikai rendszer (fizikai hatások)
SZA - az információs rendszer (bolygók hatásai)
TI - geometriai rendszer (matematikai hatások)
2. A vaszati szónak van egy spirituális jelentése is.
A védikus hitvilágban az isteni pár személyesíti meg a női és a férfi energiák tökéletes egységét. Éppen ezért a vaszati nagy hangsúlyt fektet az otthonokba érkező északi női - és keleti férfi energiáknak.
Va - Visnu, maga az Isten
Szati - Laksmi-dévi, a Szerencse Istennője, Visnu párja
Vaszati - az otthon energiája
A vaszati a tér alkotta energiák felismerésében és rendezésében nyújt segítséget. A Védákban leírt ősi tudás mai korra adaptált változata, amelyet korunk tudósai is alátámasztottak fizikai törvényekkel és mérésekkel.
Ez az ősi tudás (vastu) Marcus Schmieke német fizikus közvetítésével jutott el Indiából Európába. Ő is, mint sokan mások, azt vizsgálta, mivel jár az ember számára, ha nem igazodik a természet törvényeihez. A vaszati tanítása szerint Földünket körülveszi egy láthatatlan energiamező, melynek mozgása, áramlása van. Mi, a Föld élőlényei akkor érezzük valóban jól magunkat, életünk akkor teljesedhet ki igazán, ha az épületek, amelyekben élünk, dolgozunk, pihenünk, összhangban vannak ezzel az energiaáramlással.
A vaszati univerzálisan alkalmazható az egész világon, hisz mindenütt van tér, és mindenütt van energia. A teret mi magunk hozzuk létre akkor, amikor felépítünk egy épületet (amely lehet akár családi ház vagy panelház, iroda vagy gyár, sportlétesítmény vagy egyéb). A falakkal nemcsak a kívánt házat építettük fel, hanem egyúttal egy energiamezőt is létrehoztunk. Ezt az energiamezőt külső természeti tényezők nagymértékben befolyásolják, mint például a jelenlévő földrajzi adottságok, a Nap és a Hold pályája és azok energiája, a Föld mágneses tere, a Föld különféle sugárzásai, a gravitáció, stb. Így ez az ember alkotta létesítmény bekerül a természet különböző behatásokkal terhes rendszerébe, amely az emberre nézve lehet kedvező vagy kedvezőtlen.
Nekünk pedig ebben a környezetben kell élünk, dolgoznunk. Azt már nem is kell mondanom, hogy a kedvező térben jó élni, jó dolgozni, jó tanulni, míg a kedvezőtlen tér rossz esetben akár meg is betegíthet, elcsigázottá, erőtlenné, kilátástalanná teheti az életünket.
Házunk a második testünk
A vaszati a házat az ember második testének tekinti, amely a környezeti hatásokat felfogja. Az, hogy a benne lakók milyen egészségállapotúak lesznek, hogy erősebb immunrendszerrel bírnak, avagy minden betegség ledönti a lábukról, befolyásolja, hogy a természet tér alkotta törvényeit, hogyan tartották (avagy nem tartották) be. Felismerve a lakás emberre gyakorolt hatásait, sokan vizsgálták a lakótér és az egészség kölcsönhatását. Köztük Dr. A. R. Hari indiai származású orvos, aki súlyos betegek lakáskörülményeit vizsgálva megállapította, hogy a legtöbb betegség a lakótér visszatükröződése.
A vasztu ősi tudását vizsgálva párhuzamot tudott húzni a kialakuló betegség és a ház építészeti rendellenességei között. Szabályszerűséget tudott megállapítani, hogy mely rendellenesség milyen egészségi és más egyéb problémát okozhat. Kutatásai alapján javasolta, hogy a teljes felgyógyulás érdekében a betegek lakásuk kedvezőtlen energiáit korrigálják.
De a lakótér nemcsak az egészségre van hatással, hanem az élet más területére is. Ha kedvező energiatérben sikerül élnünk, akkor erősebb immunrendszerrel rendelkezünk, sikeresebbek lehetünk, pénzügyeiket jobban tudjuk menedzselni, párkapcsolataink is szerencsésebbek lehetnek. Ezzel szemben a kedvezőtlen lakótér megbetegíthet, indokolatlan fáradtságot, kimerültséget okozhat, párkapcsolati és munkahelyi problémák jelentkezhetnek, pénzügyeink lehangolóak lehetnek.
A Védák
A védák – több 5000 évvel ezelőtt pálmalevelekre írt – himnuszok. Maga a szó tudást jelent. A mindennapi életük tevékenységét örökítették meg ének formájában. Megtaláljuk benne éppúgy az istenimádatukhoz szükséges szertartás lényegét, az isteneiknek szánt énekeket, mint a mindennapi élethez szükséges leírást. Pontos leírást kapunk a járművek például a hajók, biciklik építéséről, de az orvosláshoz szükséges leírást is örökül hagyták, amit ayurvéda néven ismerünk.
Szinte az életük minden mozzanatához szükséges tevékenységet, eszközöket és azok készítését leírták, mintha az utókornak szánnák örökül. A ránk hagyományozott és sokáig feledésbe merült, később az ókorban újrafelfedezett matematikai fogalom, mint például a nulla és a tizedesvessző fogalmát, de az általunk Phütagorasnak tulajdonított derékszögű háromszög területének kiszámítását is ismerték. (Phütagoras a bizonyítékok alapján a védák tanulmányozása után alkotta meg híres tételét.)
Eleink az építészetben is jeleskedtek. Vaastu néven leírást kapunk a városépítésre. Városokat, erődöket, templomokat építettek ezzel az elvvel. A leghíresebb városuk - a védákkal azonos korú, ma is megcsodálható - az Indus-Szaraszvati völgyében található Harappa civilizáció. El nem tudták képzelni, hogy másként építkezzenek, mint a természettel harmóniában, ezért is hívjuk építészetüket „időtlen építészetnek”. És valóban mintha azok az építmények, amelyek ezek az elvek szerint készültek kiállták az idők viharait. Csak hogy néhány példát említsek a Mohendzsodaro, az Angkor, a Taj-Mahal, Palladio-villái mind az ősi elveket követték.
Hírek
- lakéshelyzet2010-05-20 08:24:46
Javulóban a lakáshelyzet
A lakásépítéseknek továbbra is több mint fele koncentrálódik a közép-magyarországi régióban. Tavaly az utolsó negyedévben 54 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. 2009 első negyedévében még 11,9 százalékkal, 7.900-ra csökkent az új lakásépítési engedélyek száma az előző év azonos időszakához képest, míg a használatba vett lakások száma 14,5 százalékkal, 6.600-ra nőtt.
A KSH közlése szerint a befejezett építkezések száma 2010 első negyedévében csaknem azonos mértékben csökkent mind a vállalkozói, mind a saját használatra történő lakásépítés terén. A vállalkozások közel 22 százalékkal kevesebb lakást építettek, mint az előző év azonos időszakában.
A vizsgált periódusban önkormányzati lakásépítés gyakorlatilag nem történt (14 lakás készült el ilyen forrásból), az építtetők körét a lakosság és a vállalkozások alkották, megközelítőleg fele-fele arányban. Bár az építőipari vállalkozások 23 százalékkal kevesebb lakást építettek fel, részesedésük a tevékenységi kör egészéből 86 százalékra emelkedett, míg a házilagos kivitelezésé 11 százalékra csökkent.
Az új lakások átlagos alapterülete 91 négyzetméter, ami csaknem megegyezik az előző évivel. Az új lakóparki épületben épített lakások száma nőtt, a többszintes, többlakásos építkezések számának csökkenése viszont átlag feletti volt.
Az első negyedévben minden településtípusban összességében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző év első negyedében, és az új engedélyek száma is csak a fővárosban nőtt.
A KSH szerint ebben közrejátszik, hogy néhány soklakásos épület engedélyezése 2009-ről erre az évre húzódott át. A fővárosban ugyanakkor kétszer annyi új lakás épült, mint az ország községeiben együttvéve. Az engedélyezett lakásépítések száma a városokban az előző évinek kevesebb mint a felére esett vissza. A használatba vett lakások és az új engedélyek száma csaknem minden megyében csökkent.
A régiók közül az új engedélyek terén a Nyugat- és Közép-Dunántúlon a legnagyobb a visszaesés, a befejezett építkezéseket tekintve pedig az alföldi régiókban és a Dél-Dunántúlon.
Az üdülőépítési tevékenység a vizsgált időszakban bővült. 229 üdülőegységet vettek használatba, és 114 üdülőépületben 132 új üdülőegység építésére kértek engedélyt. A használatba vett egységek száma két és félszeresen haladja meg a tavalyit, az engedélyezetteké azonban a 2009. évinek harmadára esett vissza.
A KSH szerint 504 lakás szűnt meg, 41 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első negyedévében. A leggyakoribb ok - 46 százalékos arányt képviselve - az avulás volt, további 30 százalékot tett ki a településrendezés, illetve a lakásépítés.
A kiadott új építési engedélyek alapján 516 ezer négyzetméter lakóépület és 740 ezer négyzetméter nem lakóépület beépítését tervezik, 28, illetve 15 százalékkal kevesebbet, mint 2009 első negyedében. A lakóépületek esetében a legnagyobb arányban az egylakásos házak tervezett építése esett vissza. A nem lakóépületek körében több mezőgazdasági, viszont kevesebb ipari és kereskedelmi épületet terveznek megvalósítani, mint az előző év azonos időszakában.2010. Április 29.